Legyünk-e türelmetlenek?

  • Kálmán C. György
  • 2013. augusztus 24.

Első változat

Mit szóljunk Bajnai és Mesterházy (újabb) meccséhez? Meddig legyünk türelmesek?

Sokan ismerik az agresszív kismalacos vicceket. Az egyik legismertebb így hangzik.

Beleesik az Agresszív Kismalac a szakadékba. Arra jár a Nyuszi, észreveszi az Agresszív Kismalacot, és így szól hozzá:

Semmi baj, Agresszív Kismalac, mindjárt hozok segítséget, várj egy kicsit.

Mire az Agresszív Kismalac dühösen visszakiabál:

Nem várok!

Ebből a viccből valamelyest fény derül az Agresszív Kismalac jellemére. Igaz, hogy valóban agresszív – de emellett nehezen tagadhatjuk meg az elismerésünket individualizmusától, energikusságától. Nem néz szembe a realitásokkal? Rosszul méri fel a helyzetet? Igaz, de ugyanakkor ragaszkodik az önálló, irányítástól független cselekvéshez, senkire nem akar rászorulni; olyan helyzetben mutat erőt és határozottságot, amikor mások kétségbeesnének. Szóval: nem (vagy: nem egyszerűen, nemcsak) hülye, hanem azért a rokonszenvünket is kivívja.

Vagy itt ez a másik:

Az Agresszív Kismalac odalép a Fagylaltárus Nyuszihoz.

Adj egy fagyit!

A Fagylaltárus Nyuszi így válaszol:

Milyet kérsz, kismalac? Van csokis, epres, vaníliás, kókuszos…

Az Agresszív Kismalac ráförmed:

Sok a duma! Fagylaltot!

Az Agresszív Kismalacnak – egyrészt – igaza van: dögmeleg van, süt a nap, a kismalac izzad, mint… mint egy malac, valami hidegre és édesre vágyik, azonnal, a részletek nem érdeklik. Másrészt viszont tudhatná, hogy (elvileg) a hideg és édes fagylaltok nem csak színben különböznek egymástól, és ha van választék, a Fagylaltárus Nyuszinak kötelessége ezt a vevő tudomására hozni. Nincs olyan, hogy fagylalt általában – csak bizonyos színű (és jó esetben: ízű) fagylalt van.

Ha tehát a Bajnai–Mesterházy-csörte végtelen elégedetlenséggel és szomorúsággal tölt el bennünket, és – mert meleg van, izzadunk, elegünk van az egészből – gyorsan valami hűsítő és édes eledelre vágyunk, ez teljesen érthető; magunk is olyanok vagyunk, mint az Agresszív Kismalac. Sok a duma, ide a fagyival. Viszont az is érthető, hogy a Fagylaltárus Nyuszi azzal kecsegtet: nemcsak a színük, de még az ízük is különbözik a hideg gombócoknak, fontoljuk meg, hogyan döntünk.

Nem vagyok agresszív típus, de szerintem is: ide a fagyival. Legfeljebb odavágom, vagy másikat veszek.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.